Ragyogóan sütött a nap a város minden egyes részére. Egyetlen árnyékos rész sem maradt a szabadban. Aki tehette ki sem mozdult, akinek mégis valami sürgős dolga akadt rendkívül sietett. Ezért figyeltek fel a molett lányra aki csigalassúsággal közlekedett talpig feketében. Hosszú csőnadrágja és pólója szintén fekete volt, akárcsak haja és nagykarimájú kalapja. Senkire nem nézett rá, őt viszont mindenki megbámulta egy pillanatra. Keze a zsebében matatott, majd elővett egy Joker-kártyát. Lassan a szájához emelte és szenvedélyes csókot nyomott a kártyára. Ezután ijesztő vigyor telepdett az arcára. Két ujja közé fogta a Joker-t, majd elrepítette. Szállt, szállt a kártya a levegőben majd letelepedett a járdára. A lány ebben a percben ledobta a nagykarimájú kalapot és boldogan szaladt haza. Nemsokára egy kisfiú sétált arra. Meglátta a Joker-t. Felvette, s abban a pillanatban neki is kiült az az ijesztő mosoly az arcára. Szeme utálatot kezdett el árasztani. Néhány nappal később újra erre sétált: talpig feketében. Boldog volt... hiszen még nem ismerte a kártya titkát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése